Keresés

Mordaunt Short Aviano 6 5.1 hangfal teszt.

Mordaunt Short Aviano 6 5.1 hangfal teszt.

Be kell, hogy valljam, ezek az angolok igencsak sokoldalúak. Nagyon színes, és változatos hangfal márkáikkal, és modell választékukkal szinte mindenki megtalálhatja a neki leginkább tetsző stílust. A legkülönfélébb hangzással, és technikai megoldásokkal építik a jobbnál jobb hangfalaikat. A megjelenés pedig nem is lehet más, mint kifogástalan.

Most is egy olyan gyártó termékét mutatjuk be részletesen, ami idehaza a legtöbb ember számára elég ismeretlen, de a vérbeli hifisektől a márkanév elismerő bólogatást vált ki.

Ez a gyártó nem más, mint a Mordaunt Short. Tesztjeinkben kiemelt feladatunknak érezzük az olyan termékek bemutatását, amit méltatlanul hanyagol az itthoni hifi-s társadalom. Ezek a gyártók nem a tömegcikkek nagy mennyiségű gyártójaként írták be magukat a történelembe. Ezért írtunk már a Boston Acoustics-ról, a KEF-ről, és hamarosan a Canton márkát is részleteiben mutatjuk be.

Nyugaton a Mordaunt Short Aviano hangfal családja sorban gyűjti be az elismeréseket, miközben itt a keleti blokkban azt sem tudják, hogy ehető, vagy iható dologról beszélünk.

Jómagam is sokat olvastam erről a szériáról, és kíváncsian vártam az első találkozást a szettel. Szívemhez nagyon közel álltak azok a jellemzők, amikkel illették.

A szett december elején érkezett meg hozzánk fekete színben. Azóta a fekete, dió színre cserélődött. Kicsit féltem a dió színtől, mert azt oly sokan elrontják. (Pl. KEF C7) Az importőr (A.I.D.A. Audio. Ezúton is köszönjük nekik a lehetőséget) viszont megnyugtatott, hogy nagyon jól áll neki ez a szín. Megérkezése után egyet kell, hogy értsek velük.  Talán az egyik legjobb szín, amit hangfalra terveztek. Kellően konzervatív, de a modern lakások arculatához is remekül illik. A fekete szín sem hétköznapi a gyártónál, mert azt különböző szögből nézve, kissé grafitos beütést lehet felfedezni az erezeteiben. Különleges, az biztos.

Az Aviano hangfal család 8 tagból áll. 2 álló hangfalat tartalmaz, mely közül az egyik 3 utas (Aviano 8), míg a másik két utas (Aviano 6). Mi ezzel a két utas változattal fogunk dolgozni.

Háttérsugárzónak, vagy akár polchangfalnak három típusból lehet választani. 2 típus 13cm-es mély-középpel szerelt (Aviano 1, Aviano 1 XR), míg egy pedig 16cm-essel (Aviano 2).

A Center sugárzó minden esetben az Aviano 5C.

A mélysugárzók tekintetében sem aprózták el a dolgot. Egy 25cm-es,(Aviano 7) és egy 30cm-es (Aviano 9) hangszóróval szerelt példány közül választhatunk. A 25cm-es példánnyal már rengeteg jó tapasztalatunk volt, szeretnivaló darab, gyors, és telt mélyekkel. A bemutató termünk méret viszont megkívánná a nagyobb szubot, így most az Aviano 9-essel fogunk dolgozni.

Kibontás után ismét járatni kezdtük a hangfalakat. Erre azért volt szükség, mivel a hangszórók meglehetősen merevek. Ezt tettük a többi szettel is. Elől járóban csak annyit róla, hogy aki idáig meghallgatta, az rögtön beleszeretett, és megvásárolta. Karácsonykor az egyik legkedveltebb hangfalak közé lépett az Aviano. Reméljük ezzel a bemutatóval további emberekhez jut el ez a márkanév, és egy lehetséges alternatívakánt meghallgatják.

Az ára rendkívül jól van pozicionálva. (A tesztelés pillanatában az 5.0 szett akciós ára 250eFt) Gyakorlatilag nem sokkal kerül többe, mint a többi ismert hangfal márka belépő szintű hangfal szettjei, de azoknál viszont kategóriákkal többet nyújt. A legtöbb Aviano  tulajdonos, először olcsóbb hangfal szettben gondolkozott, míg végül e mellett a hangfal mellett döntött.

Vegyük sorjában kicsit részletesebben a tesztelt szett darabjait.

Front sugárzónak itt van mindjárt az Aviano 6-os.

Ajánlott erősítő teljesítmény: 150 W/csatorna
Frekvencia átvitel: 38 Hz-22 kHz
Impedancia: 4-8 Ohm

Érzékenység: 88 dB

Hangszórók

Magassugárzó átmérője (mm): 25 aluminium dome
Mély-/középsugárzó átmérője (mm): 2 × 165 CPC aluminium

Konstrukció
Kabinet: MDF
Kabinetburkolat anyaga: Vinil
Rendszer: 2-utas
Mágneses árnyékolás: van
Méretek (szélesség x magasság x mélység - mm): 950 x 205 x 298mm
Tömeg (csomagolás nélkül - kg/db): 17,3 Kg

Csatlakozók: szorítócsavaros, dupla kábelezésre előkészített.

Az alábbi díjakat, elismeréseket kapta a külföldi sajtótól:

 

Centersugárzónak az Aviano 5C-t használjuk.

Ajánlott erősítőteljesítmény (Watt): 15 - 120
Frekvenciaátvitel (Hz): 70 - 22 000
Érzékenység (dB/1W@1m): 89
Impedancia (Ohm): 4 - 8

Hangszórók
Magassugárzó átmérője (mm): 25 aluminium dome
Mély-/középsugárzó átmérője (mm): 2 × 130 CPC aluminium

Konstrukció
Kabinet: MDF
Kabinetburkolat anyaga: Vinil
Rendszer: 2-utas
Mágneses árnyékolás: van
Méretek (szélesség x magasság x mélység - mm): 456 x 179 x 229
Tömeg (csomagolás nélkül - kg/db): 7,5

Csatlakozók: szorítócsavaros, dupla kábelezésre előkészített.

Az alábbi díjakat, elismeréseket kapta a külföldi sajtótól:

 

Háttérsugárzóból a kisebb Aviano 1-est kaptuk. Ez található a szettben is. A nagyobbik háttér nem indokolt, és ráadásul nehezebb is elhelyezni.

Ajánlott erősítő teljesítmény: 15-100 W/csatorna
Frekvencia átvitel: 55 Hz-22 kHz
Impedancia: 4-8 Ohm
Érzékenység: 88 dB

Hangszórók

Magassugárzó átmérője (mm): 25 aluminium dome
Mély-/középsugárzó átmérője (mm): 1 × 130 CPC aluminium

Konstrukció
Kabinet: MDF
Kabinetburkolat anyaga: Vinil
Rendszer: 2-utas
Mágneses árnyékolás: van
Méretek (szélesség x magasság x mélység - mm): 275 x 179 x 267mm
Tömeg (csomagolás nélkül - kg/db): 5 Kg

Csatlakozók: szorítócsavaros, dupla kábelezésre előkészített.

Az alábbi díjakat, elismeréseket kapta a külföldi sajtótól:

 

A mélysugárzó már az előzőleg említett Aviano 9-es.

Felépítés 30cm-es hangszóróval szerelt aktív, reflex kivitelű mély-sugárzó
Hangszóró átmérő: 30 cm
Frekvencia átvitel: 30 Hz - 200 Hz
Beépített erősítő teljesítmény: 300 W
Beépített szűrő frekvenciatartománya: 50 Hz - 200 Hz
Tömeg: 28 kg
Mágnesesen árnyékolt

Az alábbi díjakat, elismeréseket kapta a külföldi sajtótól:

Maga a doboz kialakítása merőben letisztult. Az előlapján található selyem várakozáson felüli. Csak az igazán drága hangfalakra tesznek ebből a finom anyagból.

Már ez előző írásaimból kiderült, hogy nekem nagyon tetszenek a földig érő előlapok. Ezt levéve sincs túl nagy gond. Feketében nem tetszett ez a szürke műanyagszerű betét az előlapon, mely a hangszórókat tartalmazza, mert túl nagy kontrasztban volt, de dió színben már elfogadható. Egyébként az anyaga ugyanúgy MDF, csak a fólia szürke rajta. A hangszórókat imbusz csavarokkal rögzítették. Ezt a csavart találjuk a hangfal hátulján lévő hangfal aljzaton is. Ez az aljzat tartalmazza a hangváltó alkatrészeit is.

A hangváltója elég termetes darab. A mély-közepeknél vasmagos, míg a magas sugárzónál légmagos tekercseket alkalmaznak Bennic kondenzátorokkal kiegészítve.

A csatlakozás is megér egy pár szót. Négy menetes csatlakozót találunk rajta, mely képes fogadni a banán dugóinkat, és max 4mm2-es hangszóró vezetékünket. Ez tökéletesen elegendő is. Az anyaguk talán nikkel, ellentétben a többi gyártó aranyozott csatlakozásaiktól. A fogásuk nagyon kellemes. Tudom, apróság, de az ilyen apróságokon is sok múlhat. Hogy kicsit a másik oldaláról is beszámoljuk, több darabnál is előfordult, hogy ha nem húztam meg kellően, akkor nem vitte át az összekötő lemez a hangot, vagyis vagy a mély-közép, vagy a magas nem szólt. Erre érdemes odafigyelni, és kicsit hosszabban lecsupaszítani a vezetéket, hogy az összekötő lemez teljes felületével érintkezni tudjon.

A hangszórók mindegyike tekintélyes méretű mágnest kapott, melyek mindegyike árnyékolással is bír. A doboz a szokásostól némiképp eltérő felépítést kapott, hisz ebben a kategóriában a hatásfok kedvéért egybe szokták nyitni a két hangszóró dobozát, de itt másképp tettek. A felső doboz az egész hangfal kb 1/3-a. Ezzel a megoldással hangolni tudták a frekvencia átmenet egyenletességét. A két doboznak így eltérő lett a rezonancia csúcsa. Okos megoldás. Igaz, ezt csak jó minőségű hangszórókkal lehet megvalósítani, amik kellő mélyre tudnak lemenni önmagukban is. A dupla kábelezést is megvariálták, ugyanis nem választották teljesen külön a mély-közepeket a magastól, hanem az egyik fele viszi a felső mély-közepet a magas sugárzóval, a másik csatlakozó pedig az alsó hangszóró megszólaltatásáért felelős.

A hangszórók membránja egységesen alumíniumból készült. Ebből az anyagból van a magas, és a mély-közép sugárzó is. A Mordaunt Shortnál erre esküsznek, és 20 év rutinjuk van benne.

A doboz tele van merevítőkkel, és az oldalát belülről nagy tömörségű szivaccsal vonták be. A felső hangszóró dobozából kiáramló levegőt pedig egy szivacs lemezzel lassítják le. Az alsó reflex cső szabadon engedi ki a levegőt, de a port zaj elkerülése végett a belső járatait szintén bevonták polifoam-al. Ebből az anyagból került a hangszórók kosarára is, hogy az azokat tartó ízléses műanyag elem sem zöröghessen. A magas sugárzó hátulja szintén ilyen borítást kapott. A doboz szétszerelése nem volt egyszerű, mivel a hangszórók a csavarok eltávolítása után sem volt hajlandó kijönni a neki szánt üregből. Ennek oka az, hogy a mágnest egy szélvédő ragasztó szerű anyaggal odaragasztották a mögötte található belső merevítőhöz. Ebből is kiderül, hogy nem csak úgy találomra rakosgatták bele a merevítőket, hanem ügyeltek az apró részletekre is. Ezzel ugyanis a keresztirányú rezonanciát is tudták csökkenteni. A hangsugárzók csatlakoztatását a jól bevált csúszó sarukra bízták, melyek szigetelést is kaptak. A felhasznált vezeték meglepően vastag, és jó minőségűnek tűnik. (kb 1mm2) A többi gyártó általában ennél vékonyabb belső kábelezést használ. Ez a doboz olyan korrektül van összerakva, hogy nem sokat javítana rajta egy zajcsillapítási tuning. Ettől még ajánlott elvégezni, mert minden hangfalon javít. A meghallgatás közben úgyis kiderül, hogy mennyire igényli ezt a kis javítást.

A hangfal falvastagsága nem túl vastag, de több rétegű, ragasztott MDF-ből készült, és a belső merevítések is megfelelően tüntetik el a káros rezonanciák nagy részét.

Az idei tesztjeinkben igyekszem kitérni az egyes komponensekre, illetve azok hatásaira a hangban. Most az erősítőre gondolok. Előfordulhat ugyanis, hogy az általunk leírt/ábrázolt hangzás egy másik erősítővel teljesen más karakteré változik. A KEF C7 hangfalainál is megemlítettem, hogy csilingelőek a magas hangjai, és ezt a magas sugárzók kis méretének tudtuk be. Ez részben így is volt. A másik tényező, amiért csillogósabbá vált, az az Onkyo erősítő által adott hangkép. Marantz, vagy Denon elektronikával ez kellőképp lágyítható, hogy ne legyen zavaró.

A JBL Studio 190 hangfalainál is megjegyeztem, hogy csak Harman/Kardonnal volt hajlandó megszólalni. Ez sem véletlen, hisz azokat egymáshoz hangolják.

Nos, a Mordaunt Short Aviano szett megérkezésekor még megvolt a Harman/Kardon AVR-7300-as erősítőnk, és mivel épp szabad volt, hát arra kötöttem be a hangfalakat. Néztem nagyot, amikor egy tompa, jellegtelen hangot kaptam. Nem az a fajta vagyok, aki bekapcsolja a hangszín szabályzót az erősítőn, de most megtettem. Javult a hangkép, de messze nem hozta azt, amit elvártam tőle. Olvastam róla, hogy meglehetősen visszafogott. Azt is, hogy nem harsány, de kellemes, nyugodt hangzásvilága van, de ennyire nem gondoltam volna. Mivel nem hittem el, hogy ez ilyen, ezért erősítőt váltottam. Ráeresztettem a Marantz AV8003 elő végfok párosát, mellyel teljes mértékben egy más hangzást kaptam. Egy rendkívül egyenletes, kellemes karakterű megnyerő hangzást. Bántó hangoktól teljes mértékben menteset. Maga a hangsugárzók karaktere feszes, és pontos. A hangszórók anyaga alumínium, de ez nem tűnik most hátránynak. Ha nem hallanám őket, akkor nem hinném el, hogy egy ilyen merev fém hangsugárzó készlettel szerelt hangfal ilyen hangzásra képes. Az eddigi ilyen anyaggal készített hangfalakkal nem voltak jó tapasztalataim. Még jó, hogy nincsenek előítéleteim.

Az alumínium magas sugárzónak sincsenek túlzó, fémes hangjai, pedig az ember tudat alatt ezt várná tőle. Tudjuk, hogy ez nem feltétlenül van így, rengeteg ellenpélda van rá. Azért persze nem szabad olyan hangot kell elvárni tőle, mint egy selyem dómtól. Annál lényegesebben karakteresebb. A szettet muszáj bejáratni. Nem ússzuk meg, mert különben soha nem hallhatjuk azokat a részleteket, amikre képes. Nem minden hangfal kényes erre, de ez igen. Ha nem tesszük meg, akkor túlságosan keménnyé válik a hangja. Beállításokkal azonban már az elején is egyengethetjük.

Hangképe meglehetősen egyenletes. Nem akar a magas sugárzóból szólni az énekhang, és a szett további elemeivel is nagyfokú linearitást mutat. Kívánja az erősítőt, de egy Onkyo TX-NR609-essel, vagy egy Denon AVR-1912-essel már el lehet vele lenni. Ennél lejjebb viszont nem szabad adni. A Denon, és a Marantz hangkaraktere nagy fokú hasonlóságot mutat, a nagyobb energia többletet viszont ugyanúgy hálásan fogadja, mint minden más.

A tesztet elvégeztük az Onkyo-val, a Denon-al, és a Marantz-al is. Talán nem árulok el nagy titkot, hogy a Marantz-al szólt a legjobban. Az Onkyo-val teljesen megbolondult. Előtört belőle az állat. Ütött vágott, rombolt. A magasait viszont nem villogtatta. Picit szólt csak csilingelősebben, mint a másik két erősítővel. Senki sem érezte bántónak, vagy túlzónak.

Ha a mozisabb karakterét szeretnénk hangsúlyosabbá tenni, akkor Onkyo-val párosítanám. Ha a saját hangkarakterét szeretnénk tovább csiszolni, akkor pedig a Marantz a legjobb választás hozzá. Ebben az esetben mindkét felhasználási területe egyensúlyban maradna.

Sokan kérdezik, hogy mégis melyiket. A Denon-t, vagy a Marantz-ot válasszák. Ez egy rafinált kérdés, ugyanis egy cégcsoportról van szó, és technikailag azonos platformra épülnek. Megegyezik a menürendszerük is. A Marantz viszont kissé részletezőbben szól a magas tartománya végett. Ezt hívják nyávogásnak a kritikusok.

Alapból a Marantz erősítőket túlmisztifikálják. Mindenki annyira High-End-nek tartja, hogy el sem gondolkozik azok elérhető árú termékein. Pedig vannak szép számmal. A listaáruk valóban borsos, mint minden valamire való erősítőnek. Tény, hogy ők nem akarnak 50-100eFt-os erősítőt építeni. Bárcsak mások sem tennék ezt. Az egyes kifutó típusok viszont meglehetősen kedvező áron érhetők el. Nekem nagy kedvenceim a lapos kivitelű TX-NR1402, és 1602-es erősítői, hisz mindenhova beférnek, és tartalomra ugyan annyi fér beléjük, mint mondjuk a 1*** szériájú Denonokba, csak ezek nem hatnak műanyagosnak. Az általuk leadott kis teljesítmény pedig egy átlagos felhasználó számára bőségesnek hat. Aki pedig ugyanezt szeretné nagyban, annak ott van az SR széria.  Ebben idáig mindenki egyetértett velünk. Ez csak egy rövid kitérő volt, mert a végén arra a megállapításra jutottunk, hogy a lineárisabb karaktert részesítjük előnyben. Ezzel kissé talán puhányabb lesz a mozink, de nem vészesen. A dolgok a helyükön maradnak, csak nem lesz Loudnesses a rendszer hangja. Persze a lehetőséget nyitva kell hagyni mindenki számára, hogy olyan irányba vigye el a rendszere hangját, amilyenbe szeretné.

Egy rövidebb, de intenzívebb bejáratást követően három alkalommal, fél napig állítgattam a rendszert. Az első nap feladtam, mert sehogyan sem tudtam összelőni az Aviano 9-es szubbal. Túlságosan messze dolgozott tőle. A rezonancia pontja túlságosan alacsonyra került a nagy álló hangfalakéhoz képest. A többi hangfal hangja viszont már elérte azt a szintet, ami jónak volt mondható, csak a szub hiánya végett volt egy picit nyers.

Bekapcsolva hagytam, és egész éjjel teljes frekvencia menetben hajtottam a hangfalakat nem is olyan kis hangerőn. Egy koncertet kellett non-stop hallgatnia a szomszédoknak. Ez a koncert nem más volt, mint az időközben hatszoros Grammy díjat besöprő Adele, Royal Albert Hall-ban rögzített felvétele.

Reggelre valamelyes változott a szett hangja. Lágy hangokat szerintem 10 év után sem fogunk a szettől kapni, de nincs is rá nagy igény, hisz amit csinál az jó, és ez vagy tetszik valakinek, vagy nem.

A szubwooferek beállításával folytattam. Be kell valljam, most nem volt akkora probléma, mert egy Mordaunt Short mélysugárzóval volt dolgom. Hogy miért is jó ez? Mert van benne egy belső hangkiegyenlítő equalizer.

A szuboknak két hátránya van ugyanis. Az egyik, hogy a szobánk saját rezonancia frekvenciáit felerősítik, így rombolva le a filmezés élvezetét. A másik, hogy egy hangsugárzó van benne, és azt hangolják egy frekvenciára, és persze minden hangsugárzónak megvan emellett a saját maga rezonancia csúcsa, ahol a leghangosabb. Ezt persze lehet tervezni is, és ezzel számolni a doboz méretezésekor. Minél nagyobb egy hangszóró, annál lejjebb kerül ez a pont. Mivel a mélysugárzónak a többi hangfalat kell kiegészítenie, így célszerű mindig nagyobb mélysugárzót választani, mint amit az első álló hangfalaink mély átviteli képességükben tudnak, különben csak pufogást fogunk hallani, nem pedig mélyhangokat. A másik hiba, amikor túlságosan nagy mélysugárzót választunk, ugyanis annak oly messze eshet az a bizonyos rezonancia pontja, hogy nehéz lesz összehangolni a többi hangfallal. Azt is érdemes tudni, hogy nem feltétlenül kellemes, ha valami túlságosan mélyre megy le. Több olyan rendszerrel találkoztam már, ahol egy mélyhang megérkeztekor hányingerem lett. A robbanások viszont elúsztak a térben. A keményebb hangokat a nagyobb, lassabb membrán nem képes úgy kiadni. Kivételek persze vannak, amikor nagy hatásfokú hangszórót terveznek, és ezt megtámogatják egy brutális erősítővel. Az persze már képes gyorsabb mozgásra bírni a hangszórónkat. Ezek a mélysugárzók kerülnek sokba. Itt nem a 100eFt körüli árkategóriáról van már szó.

Pontosan ezért szeretem a 25cm-es mélysugárzókat. Azokkal könnyebb dolgozni. Gyorsak, és pont 80Hz körül van a rezonancia csúcsuk. Ha kevés, akkor pedig kettőt kell belőlük vásárolni.

No de térjünk csak vissza a jelenlegi tesztalanyunkhoz, az Aviano kilenceshez. Ebbe ugye 30cm-es alumínium membrános hangsugárzó van. Felépítése robosztus. Simán elmenne egy auto hifi rendszerben, olyan brutális felépítése van. Merev, öntvény kosara kellő merevséggel látja el, így extrém terhelés esetén sem deformálódik a kosár, ezzel a lesugárzott a hang is változatlan marad. A dupla mágnes kellő energiával tartja kordában a nagyméretű lengő tekercset, aminek a hűtéséről szellőző rések gondoskodnak. A hangszórót vastag gumiperem veszi körül, ami nagy kitérést engedélyez. A beépített erősítő sem kicsi. 375W folyamatos teljesítmény leadására képes, amit egy 550W-os! tápegység táplál.

A doboz is tisztességesen összerakott, belső merevítővel bír, mely körül körben vatelint találunk. Az erősítőt egy zárt műanyag dobozba tették, hogy nehogy idő előtt elemeire essen szét.

Beüzemelésekor majd megfulladtunk, olyan brutális hangja volt. Sajnos pont ezért nem boldogultam vele egészem mostanáig. Itt jön a Mordaunt Short okossága. Ellátta a szubot ugyanis egy belső equalizerrel.

Az EQ-val ellátott szub letöri a kritikus frekvencia csúcsát, és ezáltal egyenletesebbé válik a hang. Ha pedig egyenletesebb, akkor sokkal hangosabban tudjuk élvezni a többi frekvenciát, vagyis kellemesebb lesz az összhatás.

Mellékeltek hozzá egy beállító CD-t, amin mély frekvenciájú hangok találhatóak. 11 track található a lemezen.

1. Referencia hang. Ez egy teljes spektrumú hang (súgás), amivel a rendszer tónusát, és arányait tudjuk beállítani.

2. 25Hz-27Hz

3. 27Hz-29Hz

4. 29Hz-32Hz

5. 32Hz-36Hz

6. 36Hz- 42Hz

7. 42Hz-48Hz

8. 48Hz-57Hz

9. 57Hz-71Hz

10. 71Hz-92Hz

11. 92Hz-110Hz

Ezeket a hangokat lejátszva megkereshetjük azt a frekvenciát, melyet a többihez képest hangosabbnak érzünk. Ez gyorsan megtörténik. Ezután odamegyünk a mély sugárzónkhoz, és ugyanezt a teszthangot lejátszva oda tekerjük a frekvencia választó potméterét ehhez a számértékhez, miközben a rezonancia csúcsot -10dB-el csökkentjük. Azért írtam, hogy a teszthangot játsszuk le közben, mert elég döbbenetes a különbség. És, így pontosabban a fülünkre hagyatkozva állíthatjuk be pontosabban az értékeket.

Nekünk annyival volt nehezebb dolgunk, hogy két mélysugárzót használunk, így össze kellett hozni a másik karakterével.

A végén ismételten visszakapcsolunk az első teszthangra, ahol a mély hang mennyiségét állíthatjuk be, megtartva az arányokat. Ilyen egyszerű talán még sosem volt a mélysugárzó beállítás.

A végeredmény olyan jól sikerült, hogy még sztereó hallgatás közben sem lett zavaró a mélysugárzó jelenléte.

Az egész rendszer egy rendkívül feszes, gyors, és pörgős szetté változott. Az elején azt írtam a Denon, és a Marantz hangjáról, hogy puhány. Megcáfolom magam. Ez nem az lett.

Rendkívül tényszerűen, és nyíltan szól. Nem hallani rajta elszíneződést. Hallani, hogy nem puha anyagokból vannak a hangszórók, de fémesnek mégsem nevezném. A tere rendkívül széles. Gondoltam mivel nem beszélünk túl nagy hangfalakról, ezért közel viszem őket egymáshoz. Végül 3,1 méter szélesre választottam őket szét, és még így is tisztán összeér a hangjuk. Náluknál sokkal nagyobb hangfalak sem mindig képesek erre. Ezt a gyors, és pörgős hangszóróinak köszönhetjük. Ugyan ennek a pozitív hozadéka, hogy több hangszer, és énekes együtt megszólaltatásakor sem esik össze a rendszer hangja, és válik harsogó egyveleggé. Ez különbözteti meg főleg a belépő szintű hangfalaktól.

A hallgatózást Adele londoni koncertjével kezdtük.

Nem véletlenül lett hatszoros Grammy díj nyertes ez az Angol hölgy. Iszonyatos energia van a hangjában, amit mi sem bizonyít jobban, hogy élőben egy ilyen helyen hozott egy magas színvonalú koncertet.

Énekhangja rendkívül nyílt és tiszta. Talán Adele karakterének is köszönhető, hogy kissé lisztes a magas hangja. Nem bántóan zavaró, inkább csak egy karakter. Sok minden okozhatja ezt, pl a rögzítő elektronikák, és mikrofonok karaktere.  Ezt pl Andrea Bocelli-nél nem venni észre. Illetve nem teszi karcosan, de egy mikrofon cserét kihallani ott is.

Ezzel a szubbal sokkal sterilebb a hangja. Még kevésbé venni észre, hogy a rendszerben van. Nem uralkodik a rendszeren, csak a dolgát végzi. A dolga pedig, hogy azokat a frekvenciákat sugározza le, amit nem tudnak a hangfalak, vagy épp csak neki van szánva. Több ügyfelünk is rácsodálkozott, hogy van szub a rendszerben. Erre a válaszom mindig az volt, hogy igen, van, méghozzá kettő is. Sajnos még manapság is meg kell magyarázni az embereknek, hogy mire is való. Sok emberben még mindig a túlzások élnek. Ha surround, akkor üvöltsön a háttér, az eleje nem számít, no meg dübörögjön a mély. Sajnos nekik túl hamar jött el a térhangzás ideje, hisz a sztereó rendszert sem szokták meg. Nekik az tetszik a sztereóban, hogy jobbról, és balról szól felváltva a hang. Aztán amikor eljön meghallgatni egy normálisan beállított rendszert, ahol a dübörgésen túl már a részleteket is hallja, és magával viszi a sodró lendület, akkor persze rájön, hogy ez a jó. Ez akkor válik számukra egyértelművé, amikor csak sztereó módba kapcsolunk, és odamegy a center sugárzóhoz, mert nem hiszi el, hogy nem abból jön középen az énekhang. Ez így van rendjén.

Visszatérve Adele koncertjére. Az énekhanggal, és a térleképzéssel nem lehet bajunk. Nagyon precízen a szájához ér a hang, még úgy is, hogy a center jóval alatta helyezkedik el, és a frontok is messze vannak. Talán ez a nagy sávszélesség, és dinamika tartomány miatt van, amit a DTS-HD MAster Audio kínál fel nekünk. Ezután csak ilyen formátumban szabad koncerteket nézni.

Talán egyetlen hibát rónék fel a hangmérnöknek, és ez a kissé szárazabb nyersebb hang. Nem elég telt. Először azt hittem, hogy beállítási hiba, de miután áttértem több más koncertre, kiderült, hogy azoknál minden rendben van. Ettől még érdemes megvásárolni, és megtekinteni, mert egy élmény lesz. (Amennyiben +2dB-el növeljük a szubwoofer szintjét akkor teltebbé válik)

Több hasonló hibával találkozunk a koncertek, és filmek során. Van, hogy két dal között letapsolják a hátterek a fejünket, majd a következő dal kezdetére helyreáll a rend. Ez ilyen, nincs mit tenni. A hangmérnök így találta viccesnek. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy nem a mi feladatunk kijavítani a hibákat. Mi csak egy rendszert építünk, mely azt adja vissza, ami a lenmezen van annak összes előnyével, és hátrányával. Ez inkább dicséret valójában, mert ha ő ezt otthon nem hallotta, akkor valószínű nem hallott, és még nem volt igazán jó rendszere. Van tehát füle, és érzi is a különbségeket.

Folyamatosan felnő egy olyan generáció, akinek normális rendszere lesz, és ezáltal a zenei kultúrája is változik. Ez meg kell, hogy történjen, mert azért nem hallgatnak sokan hangszeres zenét, mert nincs olyan rendszerük, ahol felismerhetőek a hangok. Nem véletlen, hogy minél idősebb az ember, annál fogékonyabb a jó zenére. Az ő egzisztenciájuk már lehetőséget ad a komolyabb, drágább rendszerek megvásárlására.

A sort továbbra is koncertekkel folytatnánk. Celine Dion Bostoni koncertje következhet. Aréna, több ezres tömeg. A szokásos két dalt hallgatjuk meg róla.

Az első dal (Celine Dion - My Love) élvezhető, átadja azt a szeretetet, ami sugallni kíván. A kezdeti csend, azért nem az igazi. Ezek szerint mégis csak lehetne tovább javítani a dobozokon. Az arányok rendben vannak. Az énekhang mögül a zongora sem vész el. A mély hangok megérkeztekor pedig kellemesen teltté válik. Végre ismét egy szett, amelyik nem tünteti el a dobokat a dalból. Nem csak látjuk, de halljuk is amit a cintányérra, vagy bármilyen más dobra ütnek. Ezen túl a lábdob pedig óvatosan a mellkasunkat veri. Nincs ezzel semmi baj.

A Következő dal, a francia nyelven elénekelt Pour que tu m'aimes encore. Itt is széles a hangtér. Egyáltalán nem érezni, hogy hol helyezkednek el a hangfalak. A francia nyelv sok esetben kissé összemosódik, és nehezen értelmezhető. Ha tudnék franciául, akkor meg is érteném, hogy mit énekel. Néztem róla egy karaoke változatot, és egészen kiolvasható belőle az, amit ő énekel. Az olcsóbb rendszerek esetében meg csupán a dalt élvezhetjük.

Következett Andrea Bocelli. Ez a koncert többek közt azért érdekes, mert csak a frontokra hagyatkozik. A centert teljesen lekeverték róla. A hang mégis tökéletesen pozicionált. Még a nagyzenekar kísérete sem vész el. Ezt már megemlítettem korábban. A sok hangszer együttes megszólaltatása, és egy kórus sem hozza zavarba. Talán pont ennél a koncertnél lesznek zavaróak ezek a dolgok egy olcsóbb szett esetében. Tetszik, hogy nem hallani kiemeléseket a szett hangjában. Olyan, mintha teljesen lineárisan szólna. Felettébb nagy a hangzás különbség, ha itt egy szinttel lejjebb lép az ember. Ha feljebb, az viszont már nem hoz akkora változást. Legfeljebb más karaktert. Egy jól megválasztott erősítő társaságában nem lehet szégyenkeznünk a hangja miatt még egy kicsit drágább rendszerekkel szemben sem.

Lang Lang kínai zongorista által kísért dal ("Io ci sarò") lendületesen tör be. A zongorák húrjai erőteljesen rezdülnek meg. Ezt is hiányolni szoktam pár rendszerből. Némely rendszer csak a zongora felsőbb tónusaival birkóznak meg. Nagyon egyben van ez a szett hangilag. Most már kezdem érteni, hogy miért számít ez a hangfal külföldön nagy kedvencnek. Talán, ha idehaza is többen rászánják magukat a szett meghallgatására..........

Eleget dicsértük a zenei részét. Lássuk mozira mit nyújt. Ezek után talán nem lesz nagy meglepetés.

AVATAR

Természetesen a hang Dolby Digital. Tegnap tesztelés közben ismét szembesültünk a már előzőekben megemlített hang problémával, miszerint a DTS HD hang rosszabbul szól, mint a sima Dolby Digital. Véletlenül német DTS hangot választottam rajta. Nos, még az is jobban szólt, mint a DTS HD. Ez azért elég gáz egy új film esetében, aminél elsöprő fölénnyel kellene lesöpörnie az új hangformátumnak a régit.

A nyugodtabb részek is részletben gazdagok. Minden apró hang, és zörej élénken kivehető. Ki merném jelenteni azt, amit a KEF XQ szett esetében megjegyeztem. Ez az erősítő tökéletesen illek ehhez a szetthez. A KEF-el voltak ilyesfajta bajaim. A mozija azonban annak látványosabb volt a jobb minőségű hangfalaknak köszönhetően, de zenében nem volt ilyen egységes.Voltak részek, amik tetszettek benne, de nem hozta azt az összhangot, mint ez a szett ezzel az erősítővel.

Jöhet valami durvább rész. Pl az, amikor lerombolják az otthon fát. A helikopterek sorban szállnak el felettünk. Brutális erővel repül be az "anya" repülő. A lábamon megmozdult a nadrág. Hiába két mély sugárzó, az két mély sugárzó. Nem nyomják el a propellerek részleteit, csak nyomatékossá teszik a berepülést.

A gázlövedékek belövése, és a gázfelhő szétterülése egyenletesen tart felénk. A fa íjjak hangja realisztikusan hallatszódnak, amint lepattan a repülő szélvédőjéről. A rakéták robbanásai is kellően erősek, de az XQ szett részletező képességeit nem közelíti meg. Ott tisztán kivehető volt a lánggolyó keletkezésének hangja, amint felfelé gomolyodott. Ez sem rossz, az egyik legjobbak közé sorolnám annak tudatában, hogy a szett értéke olcsóbb, mint az XQ szett önálló centersugárzója.

Félelmetesen szól. Itt dicsérném meg a szett többi darabját a centert, és a háttereket. Nem érzem őket kicsinek. Tökéletesen látják el a feladatukat. Nyomokban sem tűnnek kevésnek. Halkan is, és nagy hangerőn is egyenletesen dolgoznak annak ellenére, hogy még mindig nyersnek számítanak  a hangfalak. Alig van bennük több 30 üzemóránál. Mi lesz, ha teljesen bejáratódnak?

Rendesen terhelhető a szett. A Marantz-ot -5dBig tekerjük ki. Azért ez már nem olyan kis teljesítmény.

Zárjuk le a filmet a végső összecsapással. Az Ikranok  (sárkányszerű madarak) repülése a levegőben kellő, de talán kissé túl nagy erővel történik. A levegő kiszorításának a hangja viszont jól kivehető. -2dB-el csökkentettem mély sugárzó kimeneti szintjét, és jobb lett.

A helikopterek megtámadása közben a szélvédő nyíllal való átlövése viszont vesztett a fényéből. Már nem hallani a széthulló üvegdarabokat, melyek kipottyannak. Hallottunk már olyan milliós rendszert is, ahol konkrétan teljesen eltűnt az üveg átlövésének hangja, tehát szégyenkezni nem kell.

A gépágyúk hangja viszont pontos, és a golyók becsapódásának iránya is kellőképp kivehető. A rakéták is elmennek a fejünk fölött. Ha nem ismernénk jobban a filmet, akkor 100%-osnak gondolnánk.

A kategóriája egyik legkiemelkedőbbjének nevezhetjük így is. A High End amúgy is még pár millióval odébb van.

Még egy filmre, vagyis csak az elejére voltam kíváncsi. Ez a film a Transformers 3. A HD hang is mindent elsöprően szól. Itt visszaváltva Dolby Digital-ra olyan kb, mint amikor a felére halkítanánk a rendszert, miközben a hangfalainkat is kisebbekre cserélnénk. Az élmény így is elmegy, csak visszakapcsolva megnyílik egy másik dimenzió. A center megtáltosodik, és olyan teltséggel szól, hogy valami nagyméretű mozi hangfalnak hisszük. A filmet részleteiben most nem mutatnám be, mert ezt már megtettük. Kissé túlhúzottak még mindig benne a mélyek, bár az előző részhez képest így is visszavettek.

Ha összegeznem kellene, akkor a komplett szettet dicsérném. Többször jegyeztem meg, hogy a párosítás nagyon fontos. Nagyban befolyásolható egy szett hangja a megfelelő erősítő kiválasztásával. Itt szerintem jó volt a párosítás, mert megvolt a kellő összhang.

Ajánlanám mindazoknak, akik értékelik a színezetlen, de életteli hangzást. Komolyabb, testesebb zeneműveket is hallgatnának rajta, de nem akarnak kompromisszumot kötni a filmnézés kapcsán sem.

Nagy kedvencünk lesz, ez látszik. Egyedül az elhelyezésre hívnám fel a figyelmet. A hátsó reflex kivezetéseinek köszönhetően nem nagyon szereti, ha rátolják a falra. Akár nagyobb terekbe is használható, hisz a mi termünk sem kicsi, és mégis bőségesen elég volt. A hangerő szempontjából csak az erősítőnk szab határokat, és persze a mély sugárzóink száma. Nálunk egyikből sem volt hiány.

Úgy vélem, hogy lehet építeni más karakterű rendszereket, de összeségében jobbat nem, ezért a pénzért. Bár én jobban szeretem a meleg, és puhább hangzás világot, mégis együtt tudnék élni ezzel a szettel, mert pontos, és realisztikus. Nagyon jó kompromisszum mint zenére, mint mozira. Voltak a tesztjeink során olyan rendszerek, amiket hol zenében, hol moziban méltattam, de itt kellőképp hozza mindkettőn az egyenletesen kiemelkedő szintet, ami a legtöbb ember számára még hallható, és megfizethető.

Lágy karaktereket hiába is várunk tőle, hisz alumínium sugárzói végett ilyenre nem képes. Kissé csilingelősen izgága a hangja, de nem annyira, mint a KEF esetében, ahol ezt a méretének tudhatjuk be.