Keresés

Denon AVR-2113 házimozi erősítő teszt

Denon AVR-2113 házimozi erősítő teszt

     Idén az a szerencsés helyzet állt elő, hogy egy napon érkezett meg a tavalyi év két legkedveltebb középkategóriás rivális AV erősítőjének idei évre szánt példánya. A nagy csata, viszont úgy néz ki, hogy mégsem közöttük fog zajlani, hiába voltak ezek a sikertermékek.

    Oka, hogy nem csak az Onkyo, hanem a Denon is árat emelt. Ez a folyamat megy végbe évek óta. Reméljük, azért majd valamelyes realizálódik ez is az idő folyamán. Minden esetre a Denon már most megkezdte az ároffenzívát, mivel a listaára már most 10eFt-al alacsonyabb, mint az Onkyo TX-NR616-osának. 200eFt környékén szerintünk ez még nem jelent akkora behozhatatlan előnyt. Majd a főszezonban úgyis elválik, hogy valójában ki, és mennyiért fogja akciózni ezeket a remek készülékeket. Az árkülönbség nemcsak idehaza, hanem az Eurós árakban is látszódik.

    Megérkezésükkor rögtön összemértük őket. Itt az Onkyo nyert méretben. Idén a Denon teljes változáson ment át. Teljesen megújult a külseje, és a doboza is. Kisebb, kék színű betéttel tarkított dobozban érkezett. Viccelődtünk is vele, hogy ugyanannyival kisebb a doboza, mint amennyivel olcsóbb is.

     Az új design-t már egy ideje szoktatják a fogyasztókkal, mivel már hónapok óta keringenek a Neten a gyári sajtófotók. Elsőre mindenki megdöbbent, és felháborodott rajta, hogy ez meg miért kellett, miért nem volt jó a tavalyi külső, és hasonlók. Idő kell az embereknek, hogy megszokják, és elfogadják a változásokat. Talán a végén még meg is tetszik nekik. Emlékezzünk csak vissza, hogy ugyan ez a helyzet volt az Onkyo esetében is. A felháborodást ott is megnyugvás követte, és ezt követően szépen is fogytak, az új külső ellenére. A Denon AVR-1912-es külsejével viszont eddig sem volt probléma. Azt elkönyvelték egy letisztult, szép, és konzervatív erősítőnek. Bevallom, külsőre nekem is jobban tetszett. No, de most nem a régi modellről akarunk beszélni, hanem az újról.

     A típusszámok bűvöletében  kezdetekkor még senki sem volt tisztában azzal, hogy ki, kit követ a sorban. Akkor még a 1713, vagy a 1913-as modellek kerültek szem elé. Azóta kiderült, hogy a 1913-as Európában valószínű piacra sem kerül, még a 1713-as a 1912-es felszereltségei szintjét kapja meg, de csupán 5 végfokkal lesz felszerelve.

     Mi is csupán ezeket a típusokat néztük, de kibontva az AVR-2113-as teljesen más. Az előlapja a kicsit világosabb matt fekete után idén, már fényesebb, mélyebb fekete színben pompázik. Az előlapját tovább egyenesítették, így az a kis görbület másképp, magasabbnak hat. Tudjuk, ez csak illúzió, hisz mm-re megegyezik a 1912-es magasságával. Egyedül a mélysége csökkent az új modellnek kerek 5cm-el. Az Onkyo is hasonló méretekkel rendelkezik, már ami a mélységet illeti.

Hogy milyen élőben?

     Gyönyörű. A kijelző alatt fényes fekete betétet kapott, ami egyszerűen zseniális. Teljesen síkban van a kijelzővel. A szélei finoman ívelten emelkednek ki az előlaphoz. Csupán egy vékony gombsor osztja ketté ezt a síkot. Ezt ma már szinte mindenki így csinálja. A legjobban idáig a H/K-nak ment, de az Onkyo, és a Denon sem csinálja rosszul.

     Erre talán az LCD/Plazma TV-k lakk fekete színe miatt volt szükség, hogy már az erősítő se üssön el tőlük megjelenésben.

     A képek egyáltalán nem adják vissza azt, amit kellene, mert jelenleg a valóság szebb. Bárcsak minden ilyen lenne. Pl. autók, és nők esetében, ahol már nem is várjuk az élő találkozást, mert tudjuk, hogy smink nélkül, vagy éppen lemez felniken más, és csalódás ér bennünket.

     A kijelző alatti szegmensben, egy ügyes kis takaró fedél alatt találhatjuk az előlapi HDMI bemenetet, ami ugye idáig nem volt, továbbá az USB bemenetet, (ami mostantól 2A töltéssel bír, így már kompatibilis az iPad-el is) a mérőmikrofon 2,5mm-es Jack aljzatát, és egy kompozit audió, és videó bemenetet. Sajnos a fülhallgató Jack aljzata valamiért már nem fért el alatta. Azt a baloldalra száműzték. Bárki is kételkedett eddig a Denon Designerek munkájában, ezután ne tegye!

     A kezelőszerveket tekintve ugyanaz az aszimmetrikus felépítés jellemzi, mint eddig. Baloldalra egy kisebb tekerő kezelőszerv került, mellyel a bemenetek közt váltogathatunk, még jobb oldalra egy nagyobb ugyancsak tekerős hangerőszabályzó került, a végtelenített fajtából.

     A kijelző alatti gombok egy része a 2. zónát kezeli, a kijelző fényerejét állítja, a rádiórészt csatornáit váltogatja, és meghagyták idén is nekünk a Quick Select választógombokat is. Ezek segítségével tetszés szerinti beállítással érünk el 4 bemenetet. Amit sajnálok a repertoárból, az az Internetrádió 3 gyors elérésére szolgáló gombja. Speciel azt is szerettem a régi készüléken.

     A lent leírtakból viszont kiderül, hogy a távirányítóról nem száműzték. Sajnáltuk volna, mert sok pozitív visszajelzés érkezett ezzel kapcsolatban.

     Amit megjegyeznék, hogy ez a fényes előlap, és a még fényesebb betét erősen antisztatikus, vagyis rendkívül tudja vonzani magához a szöszöket, és a port. Ezen kívül könnyen maszatolódik érintésre.

Ismét bebizonyosodott az, mint a luxusautók esetében a bézs színű belsőnél: Ami szép, az kényes.

Az előlapja bemutatásával végeztünk. Megfordítjuk.

     Hát, igen. Lassan eljutunk oda, hogy a hangfalkimeneteken kívül több bemenet jut az előlapra, mint a hátlapra. Ennek a szellemiségnek egyik vezérképviselője a Denon.

    A hangfal kimenete maradt 7. Az analóg videó bemenetek tekintetében nem történt változás, maradt a két kompozit be/1ki, és az 1 komponens bemenet. Az SVHS-ről viszont le kellett mondanunk.

     Digitális videó bemenetek száma nem változott, csak átrendeződött. Eddig 6 HDMI bemenet volt található a készülék hátulján, most viszont csak 5, mivel egy az előlapra került.

     Az analóg audió bemenetek száma ezúttal nem csökken. Ugyanúgy 5 pár található belőlük. Digitális bemenetként pedig egy koax, és egy optikai áll a rendelkezésre.

    Ami feltűnt és érdekes, az az AM rádiórész hiánya. Nem is értem, hogy ezt idáig miért nem lépte meg senki, hisz semmi szükség nem volt már rá.  Nem is siratjuk.

A hálózati csatolón kívül, (LAN, sajnos még idén sem Wifi) plusz pontot ér a cserélhető tápkábel.

A távirányítója viszont alapjaiban újult meg. Első ránézésre olcsóbb hatásúnak tűnhet. Túllépve viszont a design kérdésen, ami mint tudjuk szubjektív, a kezelhetőséget tekintve sokkal jobb.

A mérete ugyan nem változott, csak a rajta található gombok száma csökkent, ezek átmérője viszont nagyrészt nőtt. Az AVR-1912-es távvezérlőjén még 69db gomb volt, addig a 2113-as készülékén már csak 40  gomb található. Elrendezésük logikus, és valóban könnyebb kezelni.

Ez a távvezérlő már nem tanítható, ami a legtöbb felhasználónak inkább előny, mint hátrány, ugyanis végre eltűnt róla az AMP billentyű. Azért volt ez probléma eddig, mert ha pl megnyomjuk a DVD gombot, akkor az vezérelte, és nem az erősítőt. Sokan bosszankodtak is emiatt. A megoldás a HDMI CEC vezérlésében rejlik, mivel az erősítőn keresztül vezérelhetjük a TV-nket, vagy a lejátszónkat is. Ez nem csak ezzel a hagyományos távirányítóval működik, hanem a telefonos alkalmazásokkal is. A CEC vezérléssel ugyanis képesek a modern készülékek egymással kommunikálni, így mindenképp elegendő már egy távvezérlő.

Idén is voltak olyan kegyesek a tervezők, hogy meghagyták a kedvenc rádióállomásunk közvetlen elérését biztosító 3 gyors gombot. Sajnos viszont eltüntették róla az egyes hangfal kimenetek hangerő szintjét szabályzó gombját. Ezután ezt csak a menüből érhetjük el, viszont akkor a teszthang lekapcsolja a lejátszott tartalom hangját. Apró bosszúság, semmi más, hisz csak egyszer kell kalibrálni, vagy a mérőmikrofonos beállításnak köszönhetően talán egyszer sem.

     Ami a külsőségeket illeti, a régi távvezérlő szál csiszolt alumínium hatású műanyag lappal fogta körbe a gombokat, még az új egy szimpla fekete keretet kapott. Talán ettől van olcsó kinézete. Mondom ezt úgy, hogy fóliázva van még ez a felület, és pluszban egy műanyag zacskóval is védem a maszat, és a karcok ellen.

Ezzel be is fejeztük a külsőségekről szóló részt.

Áttérünk a technikai újdonságokra, hisz abból is van néhány.

     Idén is megújult a GUI, vagyis a felhasználói felület. Érezhették, hogy a 1912-esben megismert menürendszerrel még nem ülhettek le, így a idén nem teketóriáztak, hanem beletették a nagyobb 3-as sorozatból megismert menüt, mely nagymértékű hasonlóságot mutat egyes Maranzt készülékekével. Talán nem véletlenül, hisz mégis egy anyától származnak.

     Az AVR-2113-as erősítő újra tartalmaz video Chip-et. Nem is akármilyet. A kor elvárásainak engedve, a Denon is 4K-s maximális felbontást támogat. (Egyéb információt a Chip gyártójáról, és típusáról, nem tudunk) Az OSD felbontása pedig kíséri a kijelző adottságait, tehát ezen túl az OSD már 3D-ben is megjelenik, és 4K-s felbontásban is élvezhető.

     A 1912 esetében még folyamatosan változott a menü mérete, mivel az nem támogatta a nagyobb felbontású megjelenítőket.

     A 2113-as erősítő még zöldebb lett. Nem is tudom, hogy ezt még hova tudják fokozni. Mivel a Hybrid transzformátort a Denon vezette be tavaly, így ezt a poént már nem tudta elsütni. Mást talált ki. Amennyiben nem érzékel aktivitást 30, vagy 60 percen keresztül egy adott bemenetről, akkor automatikusan kikapcsol. Ez a funkció persze választható, ha épp télen fűteni szeretnénk vele. Most nyáron inkább hagyjuk bekapcsolva, és a megmaradt energiát használjuk fel inkább hűtésre.

     Technikailag más fontos változás nem állt be, hisz nem is volt rá szükség. Igazán ezekre a változtatásokra sem, de erről pont az Onkyo tesztéjénél tértem ki, hogy még egy évet kibírtunk volna az AVR-1912-vel, főleg az ára miatt is.

Ha már az elődmodellt emlegetjük, gyors összehasonlítás vele:

Szinte teljes mértékben azonos a két készülék belseje. Ugyanúgy, ahogy az Onkyo-nál, ők is inkább szoftveresen mutattak fel változásokat.

Hardver szempontjából a teljesítmény adatoknál találtam differenciát. Elméletileg a 1912-essel azonos a kimenő teljesítmény 6 Ohm-on, viszont 8 Ohm-on a 2113-as 5Watt-nyi pluszt mutat.

Bizonyítsa be, aki szeretné, hogy nem így van.

Felépítése természetesen teljesen diszkrét elemekből épül fel.

A tápegysége ennek a teljesítmény „többletnek”, és a video chip-nek köszönhetően 500W-ra hízott. Ez 40W-al több maximális áramfelvételt jelent. Mindezt tette úgy, hogy 70dkg-ot fogyott.

Dekóderek terén mindkét cég teljes arzenálját felvonultatja:

Dolby csomag:

Dolby TrueHD, Dolby Digital Plus, Dolby Digital-Decoder, Dolby Digital EX, Dolby Pro Logic I-II, 96 kHz Feldolgozás (analóg/PCM), Dolby Pro Logic IIx, Dolby Pro Logic IIz

DTS csomag:

DTS-HD-MA, DTS-Dekóder, DTS-ES Discrete/Matrix 6.1, DTS Neo:6 Cinema & DTS-Neo:6 Music, 96-kHz Feldolgozás (analóg/PCM),  96-kHz Processing (analog/PCM), DTS 96/24

Mindenre a SHARC (ADSP21487) 32-Bit-es Lebegőpontos DSP chipje végett képes.

A bemérő rendszere ebben a kategóriában a legfejlettebbnek számít. Idén is az Audyssey rendszerét használja, abból is az egyik legkomolyabbat, a MultiEq XT-t.

Ez a rendszer képes a legapróbb részletekig kalibrálni a rendszerünket, amennyiben az akusztikánk ezt lehetővé teszi. Említettem már, hogy ezekre esküdni nem szabad, de mindenképpen jobb beállításokra képes, mint amit egy átlag felhasználó képes kihozni a rendszeréből. Alapnak jó, én is minden esetben megmérem vele az akusztikát, legfeljebb finom hangolok rajta, ha szükséges.

A rendszer felajánl egy teljes mértékben Manuálisan beállítható grafikus EQ-t. Itt 9 sávon finom hangolhatjuk a rendszerünket, persze hangfalanként.

Ez nem minden. Sosem volt még ennyire könnyű a feladatunk, hisz a mért eredményt is tovább finomíthatjuk. Egyszerűen kimásoljuk az automata mérés eredményeit a manuál EQ-ba, és máris tovább finomíthatjuk / hangolhatjuk azt.

Eddig ezt nem engedélyezte a Denon, sőt meg sem mutatta a mérési eredményeket. Vakon kellett hinni benne.

Idén a rendszer 6 ponton képes bemérni a behallgató helységünket, majd átlagol. (A 1912-es estében még 8 pont volt)  Most sem kell elsőként érkezni a kanapéra, ha élményt akarunk átélni, hisz a bemért terület egészén ugyanazt hallhatjuk.

A rendszer figyelembe veszi a hangfalak méretét, a visszavert hangokat, a távolságot, és az egyes hangsugárzók frekvencia átviteli képességét.  A rendszer további különlegessége, hogy nem csak a széles sávú hangfalainkat méri, hanem a mélysugárzónkat is. Az Onkyo 2EQ-ja erre nem képes. Pontosan ezért készítettem azt a segédletet hozzá, hogy ez ne váljon hátrányára.

Ami feltűnő évről évre, hogy a processzorok, amik az erősítőkben dolgoznak egyre gyorsabbak. Egy bemérés átszámolása másodperceket vesz csupán igénybe. A régebbi erősítők hosszú perceken át számolták az eredményt. Az eredmény ettől még jó volt, viszont ebben a felgyorsult világban már ez is elvárás.

A bemérő rendszerén túl idén is kiemelkedő szerepet szántak az Airplay funkciónak, mely az Apple készülékeivel mutat teljes mértékű szinkront. Bármikor elővehetjük a telefonunkat, és játszhatunk le róla zenét Wifi-n keresztül,  mindenféle minőségromlás nélkül. Ugyanez vonatkozik a laptopunkra, vagy az asztali gépünkre. Mindennel kommunikál, ami egy hálózatban működik vele.

Megemlíteném, hogy automatikusan át is lép erre a bemenetre, és még kikapcsolt állapotban is fogadja a parancsokat. Erre az Onkyo nem volt képes. Nála előtte ki kellett választani a DLNA hálózatot, és csak utána engedélyezte a lejátszást. Felhasználási szinten nem mindegy.

A Denon AVR-2113-as készülék is DLNA 1.5 kompatibilis.

Még egy pozitívum: Nem csak zenéinket képes lejátszani a hálózatról, hanem a 1912-es elődmodellhez hasonlóan képeket is.

Az okos telefonos vezérlés idén is rendelkezésünkre áll. Hivatalosan csak az Apple IOS rendszerével vezérelhető, de nem Denon-os fejlesztés útján már az Androidos telefonokról is elérhető ez a funkció. Az Androidos Google Play boltban közösen szerepel a Marantz szoftverével. Íme ez is egy újabb bizonyság a közös fejlesztéseknél.

Képek az IOS szoftverről.

Amennyiben nincs okos telefonunk, úgy a számítógépünkkel is teljes irányításunk alá vonhatjuk, ha a böngészőnkbe az alábbi ip címet pötyögjük be.

Ip cím: http://192.168.0.199

Ebben az esetben az alábbi kezelőfelület jelenik meg:

Persze, sorolhatnánk még a megannyi tudását, amit már régen tud, de higgyük csak el, hogy nincs olyan dolog, amire a 2113-as nem képes. Inkább ez a modell lett az etalon, és a többieket kell ezután hozzá hasonlítani. Egy dolgot hiányolunk csupán belőle az Onkyo után, és ez nem más, mint a két HDMI kimenet.

Telepítettük.

A teszthez a Mordaunt Short Mezzo 8-as 5.2-es szettjét használtuk. Tudni kell, hogy a Mordaunt Short a Denon-Marantz cégcsoport saját hangfalának számított évekig. A Mezzo széria pedig már amúgy sem éppen a belépő szint, így megtiszteltetés, hogy egy ilyen hangfal szettre köthettük ezt a készüléket.

A mérőmikrofonos beállítás most remekül helytállt, már ami a kiegyenlítést jelenti. A vágásokat feljebb állítottam, és adtam pár dB-t a mélysugárzó szintjére is, de már ez is sok segítség volt.

Mindezt a beállítási segéd hozta össze nekünk. Ez a segéd jópofa dolog. Teljesen hülyének nézi az embert, de ezt most elnézzük neki, hisz finoman kér meg rá. Egyesével végigvezet a csatlakozásokon át, a hálózati beállításokig. Tényleg pofás, és egyértelmű.

Az alábbi videó szemlélteti a menü szerkezeti felépítését.

A meglepő, és a legjobb az egészben a menüpontok kezelése. Erre nagy hangsúlyt fektettek az idén. Már nem egyszerűen jó, hanem mindenki számára egyértelműen, és könnyen kezelhető erősítőt szerettek volna készíteni. Szerintem ez nagyrészt sikerült is. Egyszerűen navigálhatunk a menüpontok között a nyilak segítségével. Talán pont ezt a kezelhetőséget, és átláthatóságot hiányoltam a 1912-esből, de idővel az is megszokható volt.

A hangja is változott. Bárcsak azt tehetném, mint az Onkyo esetében, hogy lezárom azzal, hogy ez márpedig ugyanolyan, mint az elődmodell. Nem lennék teljesen őszinte. Igazából kellemes csalódás. Végre valami nem lefelé fejlődött. Most pedig ennek jött volna el az ideje, hisz a Denon néha elsütötte azt a viccet, amin csak ő nevetett. Megtette ugyanis párszor, hogy egyik éven kiváló erősítőt adott, még a másik évben pedig az elődmodell sikereit meglovagolva egy kevésbé jó készüléket. Talán 2012-re belátta, hogy ez nem működik, és a stabil vevőkör kialakításához egyenletes minőségre van szükség.

A Zenei részét évek óta Himnuszba foglaltuk. Ezt a szekciót erőlteti a Denon is, és ezzel szinte egyedül van. Mások inkább a házimozira, vagy egységesen mindkét dologra összpontosítanak.

Valóban nagyon kellemesen légies a zeneisége. Az énekhang ugyan nem pontszerűen jelenik meg középen, mégis kellemes, mivel kitölti a hangfalak közti űrt. Teszi mindezt olyan könnyedséggel, hogyha becsukom a szemem, mégis rá tudok mutatni az énekesre. Az énekhang karakterét is fokozhatjuk egy menüpont segítségével. Lágynak már nem mondanám, Kissé feszesebbre hangolták a "futóművét" aminek örülni szoktam, hisz az az alapja a pontosságnak, és a dinamikára is jó hatással van. A megszokott lágyságot már ne várjuk. A visszafogott hangja megmaradt, de az egész felkeményedett. Persze ez a hangfal szettnek is köszönhető, de mégis. Az Éli könyve lövöldözős része rendkívül nyersen ábrázolja mondanivalóját. A dinamikája az elődmodellhez képest sokat fejlődött. Pontosnak pontos volt az is, csak mindig visszafogta magát a durvább jelenetekben. Ez a visszafogottság tűnt el. Ha a középhangja megegyezne a Harman/Kardon-éval, akkor a akár össze is téveszthetnénk vele, ami idáig elképzelhetetlennek tűnt. Pontosan ez a középhang jelenti a Denon hangot. Ezt bármikor felismeri egy vérbeli fanatikus bármilyen hangfalra is legyen kötve. Ez adja, illetve tartja meg a karakterét.

Rendkívüli agresszivitást mutat a filmeknél. Ez nem finomhangolásnak nevezném, inkább teljes újragondolásnak. Maga a beállítása viszont elég nehézkes. A kemény mély kezelés végett játszani kell vele, hogy ne váljon tolakodóvá, vagy zavaróvá. A részletező képessége viszont átlagon felüli. Minden apró zörej, és reccsenés tisztán kivehető. Ugyan ez a karakter jellemezte a 1912-est is, de is az összkép mégis kategóriákkal jobb a filmek esetében.

Kíváncsiságomnak engedve az AVATAR-t vettem szemügyre, hogy az ismert jelenetek miként viselkednek. Az Otthon fa kidöntésével kezdtem. A fa recsegése talán a legélethűbb benne. Vannak hangok, melyek kissé visszafogottabbak, de eltűnni semmi sem tűnik el. A nadrágom szárát ugyan nem rázza le, de hát ez mégis csak egy kisebb szub. Igaz, ezáltal gyorsabb is. Nagyobb hangerőnél érzem azt, hogy összezavarodik a rendszer. Kiemelni semmiképp nem emel ki, mint pl. az Onkyo. Az Onkyo kissé harsányabb hangjával jelzi a teljesítmény végének eljövetelét, amit aztán hangosabbnak érezhetünk. A Denon pedig úgy jelzi a vég eljövetelét, hogy megfullad. Ki-ki döntse el, hogy melyik a jobb, vagy rosszabb megoldás. Ha azt nézzük, hogy ez 60m2-en történik meg, akkor igazán nincs ok a panaszra. Persze egy fél milliós AV erősítő jobb, és erősebb is, egy elő-végfok páros pedig maga a mennyország, de a realitás talaján maradva ezek az erősítők jelentik az átlag ember mekkáját.

Ez a mekka pedig még az elérhető árfekvésen belül helyezkedik el, még akkor is ha idén ezért többet is kell fizetnünk. Aki idáig hallotta, az ledöbbent az erején, és a hangzásán. Ez persze erősen köszönhető a Mordaunt Short Mezzo hangfalaknak, de a lényeg mégis az elért hatás.

Andrea Bocelli hangja is kellően levegős, mégis reszelősen részletes. A vonósok játéka a háttérben okozza ezt az érzés. A Zongora lendületes hangjai sem bicsaklanak el egy egy billentyű leütés után.

Most nagyon közel került a Marantz hangzás világához, ami nagy dicséret. Egyedül az az erő, és háttér hiányzik, ami az AV8003/MM8003-asban megvan. Ezek után nagyon kíváncsivá tett, hogy az az elektronika mit bír majd kihozni ezekből a hangfalakból.

A hangszeres zenén kívül, a popzene sem áll tőle távol. Rihanha - Good Girl Bad Live koncertje is lendületes, és élvezetes marad egy bizonyos hangerőig, felette a mély valamiért befékez. Az az érzésem támad, mintha valaki kézzel visszafogná a membránt, miközben az iszonyatos erőt adna le. Megmarad a mély, de érezzük, hogy ennél több férne ki belőle.

Ha már keménység, akkor AC/DC - Live at River Plate!

Lehet, hogy a JBL - Harman/Kardon párossal szólt a legnagyobbat, és a legdögösebben, de részletekben ezzel a legjobb idáig. Hiába a látvány, és a hang, mégsem úszunk az árral. Nem hagyjuk, hogy a hangerő befolyásoljon bennünket. A Denon ennél többre hivatott, ha már nyers erejével nem versenyezhet. Szép tisztán vehető ki az elektromos gitár húrjainak a hangja, és a tömeg éneke is tisztábbnak hat. Nem vág annyira a magas hang sem. A valódi élményhez persze nagyobb teljesítmény kell, ami a rockzene stabilitását adja, különben a hangerő emelése csak ront a dolgon.

Celine Dion hangja még a csúnya francia akcentusa ellenére sem tűnik traccsolásnak. Tiszta, légies, részletező. Kissé nyomulós, de ettől válik élményszerűvé. Az Onkyo-t is ezért szeretjük, bár ő ezt teljesen másképp oldja meg.

A zenei tudása eddig sem volt vitatott, de a mozi hangjának javulása sem tagadható le. Ideje lesz a Denon-nak megváltoztatni a marketingjét , és bátran ajánlani ezentúl a mozikedvelőknek is. Persze egy keményebb hangfal társaságában, ami nem lágyítja, hanem tökös mozierősítőt farag belőle. Egy biztos. Idén fel kell kötnie mindenkinek a gatyáját, ha versenyezni akarnak ezzel a készülékkel. Itt a szolgáltatásaira, és az árára is utalni szerettem volna.

Nekem nagyon tetszett. Mindenképpen hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy csak azért tűnhet lelkesebbnek ez a cikk, mint az Onkyo TX-NR616-osáé, mivel az Onkyonak idén csak csiszolnia kellett az amúgy is kiváló erősítőjén. Neki nem kellett bizonyítania, úgy mint a Denon-nak. A Denon 1912-es erősítője is remek gép volt, de tüzességben az Onkyo nyomában sem volt eddig. Ettől még bátran ajánlottuk azon ügyfeleinknek. Azoknak, akiknek már nem a fiatalos lendületes hangzás kellett, hanem a minőségi, meleg zenei hang. Persze mellette kissé lemaradva a mozihang.

Nemsokára igyekszem egy olyan táblázattal előállni, ahol a két erősítő egyes funkcióit hasonlítjuk össze. Ott aztán mindenki kénye kedvére érvelhet az egyik, vagy másik erősítő mellett. Bemutató termünkben pedig mindkét modell meghallgatható lesz ezután.

A két erősítő ára most nem szabad hogy számítson, hisz az őszi szezon eljövetelével napról napra változhat a helyzeti előny. Ez történt tavaly is. Amennyiben pedig valaki sokallná ezt az összeget az AVR-2113-ra, akkor ugyanúgy, ahogy az Onkyo esetében itt is választhatja a kisebb modellt. Ez az AVR-1713-as nevet viseli, ami szinte egy az egyben megegyezik a 1912-es erősítővel, csak nem 7, hanem 5 végfokot tartalmaz, így a második zóna, vagy a Bi-Amp ugrott. A teljesítménye közel azonos. 5/10W-al nyújt mindössze kevesebbet a 1713-as. (6/8 Ohm-on)

Tényleg rendesen fel van adva idén is a lecke....

Íme néhány érv mellette:

+ Airplay

+ Automatikus kikapcsolás

+ hálózati lejátszó, és vezérlési funkciók

Negatívuma:

- Ez az összes Audyssey rendszerű erősítőnek a hibája, hogy nehezen állítható be. Amennyiben megtaláltuk a számunkra leginkább megfelelő beállítást, akkor imádni fogjuk.

- Nem nőtt a HDMI bemenetek száma

- Nagyméretű, olvasható, de ízléstelen kijelző