Keresés

Cambridge Audio Azur 651R Házimozi erősítő teszt

Cambridge Audio Azur 651R - High-end mindenkinek?

Cégünk körülbelül 4 hónapja vette fel kínálatába a Cambridge Audio termékeket. Tudtuk, hogy kissé küzdős feladatra vállalkoztunk, hisz elég szűk réteg számára készülnek ezek a termékek, de mi mégis fantáziát látunk benne. Azóta a Nyugat-magyarországi forgalmazási jogokat is megkaptuk.

A Cambridge Audio név nem ismeretlen azon felhasználók körében, akik a minimalista céleszközöket tartották fontosnak, ugyanis az 1967-ben alapított cég ezen hitvallása mit sem változott a kezdetek óta.

Talán pontosan ezért is szeretik sokan, hisz a technikai adatok villogtatása helyett, csakis a hangminőség számára legfontosabb alkatrészekre összpontosítanak. A jól összeválogatott alkatrészek, és szinte minden esetben toroid transzformátor felhasználásával biztosítják mindezt.

Magához a Cambridge Audió-hoz, és az alábbi tesztalanyunkhoz, az Azur 651R-hez is lenne egy kis magyarázó előszavam. Az együtt töltött 4 hónap alatt rengeteg mindenre rájöttem, átéreztem a tervezők hitvallását, melynek egy részével magam is egyetértek.

A Cambridge Audió megvásárlásához szerintem el kell jutni egy magasabb szintre. Először is "ki kell nőni" az agyon színezett hangú erősítőket, azok ugyanis nem minden esetben a valós hangot produkálják. Pontosan ezért is van akkora különbség egy házimozi erősítő sztereó hangja, és egy sztereó erősítő hangja között. Tudni kell, hogy egy filmben is ugyanolyan hangok vannak, mint a való életben, ezért csak akkor lehet hiteles, ha azok pontos tolmácsolása valós. Egy hajókürtnek , vagy a madárcsicsergésnek olyannak kell lenni, mint a valóságban.

 A hozzá képest ismertebb erősítők mindegyike a mérőmikrofonos technikájával próbálja eladhatóvá tenni magát. Megjegyzem, sokszor sikerül is nekik. Kijavítják ugyanis a hangfalak, az akusztika, és sokszor saját hibáikat is. Egy átlag felhasználónak a legtöbb esetben ez lenne a legjobb....

Gyakorlatban persze az akusztika kiegyenlítés csak pár dB-es javítást takar. Jobb lesz, mint anélkül a legtöbb esetben, de nem az igazi. Erre csak akkor döbben rá az ember, amikor meghallgat egy igazán komoly rendszert. Ez azonban általában több millió forintba kerül, így nem is foglalkozik vele.

Ebből a modellből nem csak a komoly bemérő rendszer hiányzik, hanem az eladhatóvá tévő szolgáltatások garmada. Sok ember csak azt nézi ma már, hogy hálózatképes, és USB-s legyen, jó sok logóval ellátva. A Cambridge viszont úgy gondolja, hogy ezek a dolgok a semmi martalékává válnak ha hazavisszük, és beüzemeljük azt. Akkor már az erősítő valódi lényege, a hang kerül előtérbe. Nem szabad elfelejteni, hogy az erősítők valódi feladata az erősítés. Kb. egy olyan hasonlattal élnék itt, mint a TV-k esetében. A boltban még az a lényeg, hogy "Smart TV legyen, no meg 3D-s millió kontraszttal, hazavitel után meg kiderül, hogy pocsék a kép, és szétesik amint megmozdul a 400Hz végett. Rossz irányba megy el az egész, de mit lehet tenni, ha erre van igény...

A High-End rendszerek viszont egész más gondolatmenet köré épülnek:

Először is tökéletes akusztikát hoznak létre az adott hallgató helységben. Ezután összeválogatják azokat a készülékeket, melyek megfelelnek az egyedi ízlésvilágnak, és ezeket a legjobb kábelekkel kötik össze. A hangfalakat, és az ülés pozíciót a fizikailag addig állítják, tologatják, még az a legtökéletesebb hallgatási pozíciót nem adja.

Amennyiben mindenki így állna neki a házimozi rendszere építésének, úgy az eredmény a sokszorosát hozná vissza, és az ebből történő szobaakusztikai korrekció is tökéletesebb lenne, vagy egyáltalán nem is lenne rá szükség. A Cambridge Audio-nál is az utóbbira szavaznak. Sajnos, egy nappaliban, vagy egy átlag szobában, amiben nem ez az első számú felhasználási terület, ez a legtöbb esetben nem hozható össze.

A probléma jelen esetben ott kezdődik, hogy a Cambridge Audio Azur 651R a maga 520000Ft-os listaárával túl olcsó. Igen, jól hallotta. Amennyiben változatlan formában meghagyjuk ezt a felépítést, és ellátjuk mindenféle konkurencia által felhasznált szolgáltatással (Hálózatképesség, USB-s zenehallgatás, szép menürendszer) akkor bőven 1mFt-ba kerülne. Aki 1mFt-ot ad egy erősítőért, annak viszont már egészen más az értékrendje. Ő alap feltételnek veszi a jó akusztika megteremtését, viszont egy 4-500eFt-os vásárló nem biztos.

Ez a kis magyarázat mindenképp szükséges, hogy az ember ne sokallja ezt az árat érte, amikor megvásárolja. Miután hazaviszi, nagy valószínűséggel úgyis meg lesz vele elégedve. Legalább is a statisztikák ezt igazolják. Persze van ellenpélda is, de erre is magyarázatot adok a későbbiekben.

Visszatérve a jelenlegi tesztalanyunkra.

Megérkezésekor már a doboz is tudatosította bennünk, hogy ez egy felső kategóriás készülék. Ezt egyszerű paraszti ésszel a súlyából állapítottam meg, (No meg a csatolt számlából) mert kb 20kg volt a doboz. Maga a készülék 17,4kg.

Kiemelve a készüléket meglepő, hogy milyen lapos is. (Méretei: 430 x 150 x 420mm) Az ilyen súlyú készülékek rendre másfél, kétszer magasabbak. Ezt a méretet aktív hűtés beépítésével érték el, így kisebb hűtőbordákat kellett felhasználniuk. Ezt a megoldást a gyár X-Tract hűtésnek nevezte el. Ennek persze veszélyei is vannak, mivel zajossá válhat a készülék tőle. Előnye viszont, hogy egy megfelelően zaj csillapított, jó minőségű ventilátor segítségével a mozgásban tartott levegő miatt a környező elektronikák is jobban szellőznek. Ilyenre sem sok példa van, mivel más gyártóknál nem cél a tartós készülékek gyártása.

Tartozékként megtaláljuk a jól ismert Audyssey rendszer féle Audio Technika által gyártott bemérő mikrofont, egy antenna kábelt, egy csomó leírást és az évek óta látszólag mit sem változott távvezérlőt. Van továbbá egy kisebb, kártya típusú második zóna irányítására szolgáló távvezérlő is. Angol erősítő révén gondolom a beszállítók megegyezhetnek a Mordaunt Short Mezzo 9 szub mérőmikrofon beszállító házával, mivel a fedlapon kívül azonosak. Súlya van ennek is, amit a belsejében található fém merevítésnek köszönhet. Minden esetre jó fogású, kényelmes darab. Minőség érzetet, és egyediséget sugároz. Kezelése szokható. Itt szintén az jön le, hogy moziszobába ajánlott, mivel  a trigger kimenetek külön kapcsolhatók róla. Magyarul: vászon, redőny lejön, sötétítő elhúz, mindezt villanyosan.

A készüléket kiemelve egy eloxált alumínium előlapú készüléket pillantottunk meg, melynek vastagsága látszólag majd egy centiméter. Közepén található a kijelző, mely kék színben "pompázik". Kellett egy hét, mire megszoktam, de mára már egyáltalán nem zavar. Akkoriban a Cambridge Audio volt az első, aki kék megvilágítást épített a készülékeibe. Manapság már inkább gagyi hatást kelt, de jó eséllyel marad is még pár évig. Kétféle gyártó használ egyébként kék LED-et ma. Ezek közül csakis az árcéduláik jelölik egyértelműen a célközönséget. Az olcsó biztos, hogy piacra szánt kínai termék, a drága viszont a High-End vonulatot képvisel. Van rá rengeteg ronda példa más gyártóknál is: Pl. Emotiva, Anthem. Ez egy külön kategória. Ezeket a készülékeket pontosan ezért szeretik. Az egyszerűségük végett, no meg a hangjukért, hisz itt az a legfontosabb. Akit pedig mégis zavar a kijelző, az természetesen csökkentheti annak fényerejét, de ki is kapcsolhatja azt egyetlen gomb megnyomásával a távvezérlőn.

A kijelző alatt találhatóak a bemenet választó gombok, és az egyéb hangzáskép változtató kezelőszervek. Kívülre jack aljazattal rendelkező dedikált MP3 csatlakozót és egy fejhallgatónak szánt aljzatot szereltek, amit gyakrabban használ az ember. Itt jegyeznénk meg, hogy a fejhallgató előerősítő része is minőségibb a szokásosnál. Gyakorlatilag olyan minőségben képes megszólalni, mint egy külön fejhallgató erősítő. Egy takaró panel alatt további videó bemeneteket helyzetek el. Ezeknek sok értelme nincs, hisz rég elfeledett szabványokról van szó: kompozit rca videó, audió, és SVHS bemenetek ezek. Ezen felül egy optikai csatlakozó is helyet kapott. Érdekessége az audió rca bemenetnek, hogy a bal oldali RCA aljzathoz kell egy átalakítón keresztül csatlakoztatni a bemérő rendszer mikrofonját. Máshol nem alkalmazott eljárás ez. Az egész bemenetsort egy eltávolíthatatlan takarófedél védi. Levenni csak erős idegzetűeknek, és nagy körömmel rendelkezőknek lehet, az utóbbi elvesztésének nagyfokú esélyével, mivel nem hagytak rajta olyan részt, amivel el lehetne távolítani róla.

Ezek persze csak apró észrevételek. Megfordítva viszont helyre áll a rend. Felépítésileg így kellene kinézni minden erősítőnek. Aktív hűtése végett Nagyon hasonlít egyébként a régebben tesztelt Harman/Kardon AVR-760-as erősítőjére, melynek sajnos nem lett végül utódja. Annak a hangfal csatlakozói azért sokkal igényesebbek voltak, ezek viszont műanyagok. Az AVR-760 sem volt piskóta a maga 1220W-os maximális áramfelvételével, de erre a Cambridge 651-es ráfejelt, ugyanis 1400W a maximális áramfelvétele az elektromos hálózatunkból. (Tipikusan csupán 575W) Nem kell megijedni, mivel amúgy igencsak takarékos is tud lenni. Kikapcsolva ugyanis kimondottan zöldnek számít, mivel 0,5W alatt van az áramfelvétele. Ezen kívül ebben az erősítőben is található egy automatikus kikapcsolás funkció, mely jel 30 perc jel nélküli üzem esetén esetén automatikusan lekapcsolja az erősítőt.

Ha már a hátuljánál tartunk. A mai elvárásnak látszólag kissé ellentmondó a bemenetek száma. A pontos darabszámokat persze a végén adom meg a technikai jellemzőknél. A Cambridge mérnökei az analóg bemeneteket részesítették előnyben. Ezek száma meghaladja a digitálisokét, persze az is akad szép számmal. Itt is minden a zenéről, és a moziszobai felhasználási módról szól.

Akad a bemeneteken kívül 7db hangfal kimenet, melyek közül 5db mindenképp házimozizásra fordítható, a maradék kettő pedig tetszés szerint programozható. Felhasználhatjuk kettős erősítésre, (Mi ezt használjuk jelenleg) második zóna meghajtására, továbbá a klasszikus 7.1-es felállás surround Back kimenetére, vagy magassági hangsugárzók meghajtására.

Találunk ugyanitt egy külső infra csatlakozási lehetőséget is, amennyiben mégis úgy döntenénk, hogy mégis eldugjuk az erősítőnket a moziszoba egy kevésbé látható, de annál szellőzőbb zugába.

A 12V-os Trigger kimenet előnyét már említettem a távirányítós résznél. Jól jöhet pl. motoros vetítővászon, redőny, vagy aktív mélyláda vezérlésére.

A szükséges AM, FM antenna antenna aljzat itt még persze az alap felszereltség részét képezi.

Az RS 232 szerviz port érdekes dolog. Rendszervezérléshez, szervizeléshez alkalmazható.

A legfontosabb csatlakozó a gyár szerint a 7.1-es analóg audió RCA bemenet. Megértjük. Később foglalkozunk vele bővebben. Amennyiben csak processzorként használnánk a készüléket, úgy teljes mértékben kikapcsolhatóvá válnak a végfokok, ezáltal az áramfelvétele minimálisra csökkenthető, továbbá a kimenő jel minősége is javítható.

Ez persze akkor lép életbe, amikor valaki kevesellné a beépített végfokok által leadott 100W folyamatos kimenő teljesítményt (8 ohm-on mind a 7 csatornát leterhelve), akkor az a 7.2 audió RCA kimenet végére kötött végerősítő segítségével tovább combosíthatja azt, vagy épp javíthatja annak minőségét.

A cserélhető tápkábelt fogadó AC aljzat csak egy sima pipát kap, mivel itt ez alap követelmény.

További Cambridge Audio álláspont következik:

A High-End készülékeknél már megszokhattunk egy másik szemléletet. A milliós berendezések vásárlásakor ugyanis ritkán választanak az emberek kommersz márkákat, mivel azok értékvesztése óriási. A bevált szokás ott egy jó minőségű erősítő vásárlása, mely "csupán" az erősítést végzi. Maga a dekódolásért, ami folyamatosan változik, és fejlődik, pedig maga a lejátszó felel. Ebben az esetben még 10 év után sem kell megválnunk a szeretett erősítőnktől, hanem egyszerűen a lejátszó cseréjével máris korszerűvé tehető az. Értelem szerűen így nem realizáltuk az értékvesztést. Mivel a lejátszójukat is ugyanilyen gondosan építik meg a CA-nál, így az csupán csak átkerül majd egy másik helységbe ezután. Az összeköttetés ebben az esetben véletlenül sem HDMI, hanem a jól bevált RCA, mivel azon keresztül sokkal jobb minőségben megy át a jel, ideértve a HD hangsávot is.

Aki ragaszkodik ehhez a 4 betűs mozaikszóhoz, (HDMI) annak 4db bemenet áll a rendelkezésére. Hogy miért csak 4, hiszen mindenki más 6-8db-al dobálózik már? A válasz egyszerű. Mert egy moziszobába, ahova ezt a készüléket tervezték, bőségesen elegendő. Csatlakoztatunk rá egy Bluray lejátszót, egy média lejátszót, egy játékkonzolt, és egy Set Top Boxot, mert ugye a TV nézést is meg kell valahogy oldani. A moziszobai felhasználás megköveteli továbbá a 3D-s támogatást, ami meg is adatott, továbbá a két HDMI kimenetet, hisz általában egy Plazma, és egy projektor is előfordul egy erre szánt térben. A HDMI kimenete persze ARC kompatibilis, de csak az egyik kimeneten.

Most következne a videó szekció, de ez érthető okokból még nem 4K-s. Épp csak a legfontosabb Full HD támogatás adott, melyre az Anchor Bay ABT2010 skálázójával képes. Hogy mi lehet az az érthető ok? Egy jó minőségű lejátszónál ugyanis csak ront a képen bármilyen utólagos videoprocesszor, vagy felskálázás. A valódi 4K-s felvétel elterjedése pedig egy jó darabig nem várható. A képjavítás érdeme csak a gyenge minőségű lejátszóknál jön előtérbe, de mint megbeszéltük, itt nem ez a jellemző, sőt a legtöbb esetben a lejátszón található 2 HDMI kimenet révén a kép nem is kerül beküldésre az erősítőbe.

A Cambridge mérnökei nem a videó, vagy kényelmi funkciókra, hanem a hang legjobb minőségű feldolgozására összpontosítottak. Az Analóg/Digital konverzióért két darab Texas Instruments által gyártott TI Aureus DA788 32-bit DSP chip felelős. A Digital/Analóg átalakításért is két chip felel. Külön konverter végzi a front hangfalak jelének átalakítását, (Cirrus Logic CS43122 24-bit 192kHz), és egy másik (Cirrus Logic CS52526 24-bit 192kHz) a hátsó és center csatornákét, továbbá a második zónának + egy 24-bit-es áll a rendelkezésre. Nem semmi arzenál.

A készülék belseje is nagyon rendben van. Elöl ott csücsül a méretes toroid trafó, mögötte a két puffer kondenzátor.

A külső, és belső értékek felsorolása itt be is fejeződik. Jöhet végre a gyakorlati rész.

Bekötöttük az erősítőt. Ismételten a Mordaunt Short Aviano 6, 5.2 hangfal szettjét használjuk, (Kef C4 szubwooferekkel) így közvetlen összehasonlítást végezhetünk a többi erősítővel. Meleg váltásban kötöttük át a Denon AVR-3313-ast.

Megjegyzem, nem csak ezzel a hangfallal hallgattuk. Megérkezésekor még a Mordaunt Short Mezzo 8-as hangfal szettre volt kötve. Ezt követte az ELAC 58.2-es hangfal szettje, majd végül az Aviano. Sztereó meghallgatását pedig szintén az Elac BS244-en végeztük el.

Az összeköttetésről most is az Inakustik Refence összekötő kábelei gondoskodtak.

Bekapcsolás után kezembe vettem a távirányítót, majd előhoztam a képernyő menüt. (OSD) Kellett hozzá 4-5 másodperc, de kárpótolt érte a kapott eredmény. Mondhatni letisztult menürendszere van. Nem sokat bíbelődtek olyannal, hogy grafika, képek, stb...

 

Az alábbi videó kellőképpen szemlélteti számunkra a menüt.

A beüzemelés innentől pofon egyszerű, és magától értetődő.

A bemenetek átrendezése, és összepárosítása után a hangra összpontosítottunk.

Először is lefuttattam az Audyssey 2EQ bemérést, bár tudtam, hogy nem ajánlja ezt a gyártó, épp ezért nem is tette bele a sokkal fejlettebb Multieq XT bemérő rendszert, mely a Denon 3313-asban is megtalálható. Ez inkább csak egy jelképes dolog volt a részükről, mert a piac ezt várta el. Megjegyzem, hogy így is előrelépés történt az Azur 650 bemérő rendszere után.

A teszt lefuttatása után kijavítottam az alapvető Audyssey hibákat, és így egy normális hangot kaptunk. Valamelyest javítva ezzel a terem akusztikáján.

Mindezzel meg is voltunk elégedve addig, még be nem tettük a Csatahajó című filmet, ahol a hangsáv DTS-HD Master Audio volt.

Ott nagy meglepetésünkre eltűnt a közép-magas hangoknak a fele. Olyan volt, mintha egy pokrócot terítettünk volna a hangfalakra. Először arra gyanakodtam, hogy az erősítő a HD hangok esetében nem támogatja a Bi-Amp bekötést, de természetesen nem erről volt szó. Dolby Digital, vagy DTS hangok esetében nem volt ilyen probléma. Bosszankodtam is rajta egy keveset és jeleztem aggodalmaimat a forgalmazó fele. Ők nem tapasztaltak ezidáig hasonló hibát... Csak nem hagytam annyiban a dolgot, így keresni kezdtem a hiba valódi okát. Végül rájöttem. Az Audyssey rendszer okozza a problémát. Annak kikapcsolásával minden helyreáll, és előjön a nagyobb bitráta előnye.

Ez persze rengeteg kérdést vetett fel. A Cambridge Audio importőre azért nem tapasztalta ezt a problémát, mivel ők nem használják a kiváló akusztikájuk végett az EQ kiegyenlítést. Szerinte az Audyssey rendszer nem képes a HD hangok kezelésére, és ez okozza a problémát. Állítólag a többi Audyssey bemérőrendszert használó gyártó is (Denon, Marantz, Onkyo) csal oly módon, hogy a HD hangok esetében kikapcsolja egyszerűen a rendszert. Mindezt észrevétlenül persze.

Ha ez valóban így van, akkor nagyon sok mindent megmagyaráz. Több fórumon is halljuk, hogy azon vitatkoznak a felhasználók, hogy melyik film HD hangja milyen. Valaki óriási előrelépésről beszél, valaki pedig ugyanilyen léptékű visszalépésről. Nos, ez érthető ennek fényében. Annál a felhasználónál, ahol remek akusztika van, valószínű nincs szükség a bemérő rendszer belenyúlásába, ezáltal a megnövelt bitráta, és sávszélesség brutális javulást eredményez. Annál a felhasználónál pedig, ahol az akusztikai javulás mértéke nagyobb volt a bemérő rendszernek köszönhetően, mint a film sávszélességének javulása, pedig visszalépésről fog beszámolni, mivel az akusztika romlását nem tudja oly mértékben feljavítani a jobb minőségű hang.

Ha ez valóban így van, az nagy lavinát indít majd el várhatóan, és büszke leszek rá, hogy én jöhettem rá először erre a turpisságra.

Túlléptem rajta. Be kell vallanom, tényleg ennek az erősítőnek van a legnaturálisabb hangja. Az Audyssey rendszert bekapcsolva igaz, hogy javít a hangon, de ezzel rögtön hiány érzete is lesz az embernek. A 651R már erőből képes megoldani azokat a dolgokat, melyekre a legtöbb erősítő technikailag képes.

Ez olyan, mint egy felhúzott 3 hengeres kis turbó motor. Robbanékony, látványos, de mégsem olyan, mint egy jó öreg V12-es.

A Harman/Kardon AVR760-as is épp ezért tetszett anno, pedig annak hangja kevésbé volt kifinomult.

Hatalmas hangtömege van ennek az erősítőnek. Nem mélységben dolgozik, hanem előrefelé tör ki. Roppant mód pozicionált a hangja, ezért eléggé kényes a hangfalak elrendezésére. Előtte a Denon 3313-as a hangfalak mögé tette a hangokat, és felemelte azt a Tv magasságába. A Cambridge 651R viszont semmi ilyet nem tesz. Előre a hangfalakkal egy magasságban helyezi el az énekeseket. Így elsőnek furának tűnik, de ha belegondolunk van benne ráció. A TV-t kell egy magasságba levinni a hangfalakhoz, és máris rendben van minden. Ugyan ez miatt jön elő a másik ajánlás. Nem szabad kis apró terekbe beszorítani az erősítőt, mivel az teljesen megöli azt. Olyannyira nagy hangtömege van, hogy úgy éreztem, mintha az intim szférámba hatolna. Már-már kényelmetlen volt hallgatni ott, ahol előtte a Denon-t. Az Audyssey ugyanis a hanghullámokat is befolyásolja azáltal, hogy pozicionáltabbá teszi a rendszer hangját. A Cambridge ilyet nem tesz. Azt adja vissza, amit kap. Épp ezért fontos, és elvárás a nagy tér, és a jó akusztika. Hátrébb ülve már teljesen összeért a tér, a zenészek is a helyükre kerültek.

További csalást, és minőségjavulást eredményező változtatást végeztem el. Belenyúltam ugyanis a hangfal vágásokba. A Denon AVR-3313-as erősítőn a front sugárzókat teljes sávszélességben hajtottam meg, pedig vágni szoktam sok esetben azokat. Ennél az erősítőnél is ezt alkalmaztam, gondolván az 1400W-os maximális áramfelvétel biztosíték a leadott teljesítményre.

Apropó teljesítmény adatok. Van néhány laboros mérési eredményünk is.

Lássuk csak ezeket:

5 csatornát folyamatosan meghajtva 8-ohm-os ellenállás mellett:
0.1% torzítással 128.5 Watt
1% torzítással 142.3 Watt

7 csatornát folyamatosan meghajtva 8-ohm-os ellenállás mellett:
0.1% torzítással 91.5 Watt
1% torzítással 109.5 Watt

Ezek az adatok rendben is vannak, csakhogy mi óriási minőségjavulást véltünk felfedezni azzal, hogy beállítottunk egy egységes 80Hz-es vágást az erősítőnek. Abban a pillanatban teltebb és levegősebb lett a hangja. Ez a megmaradt energiájának köszönhető. Az ilyen beállításhoz viszont ajánlott a két szubwoofer, mivel anélkül behatárolható a mélyhang. Az aki azt állítja, hogy a mélyhang behatárolhatatlan, az nem ért hozzá.

Ennél az erősítőnél működik csak a vágási frekvenciák egyértelmű állítása. 10Hz-enként állítja az erősítő, és minden egyes állítás valóban hatással van a hangra is. Ennyire egyértelműen nem működik semelyik más erősítőben sem.

A zenei hangja mint leírtam eléggé naturális. Nem akar különösebb karaktert kölcsönözni a műnek, így nem is színez. Nincs műviesen telt, mesterkélt hangja, de mégis erőt sugall. Természetes. Talán tényleg ez a legjobb jelző. A magasai kemények, de nem fémesek. Épp csak alátámasztja a legfelsőbb hangokat alulról, hogy ne legyenek csilingelőek, de mégis részletekkel ruházza fel egyidejűleg. Még az alumínium magasokkal sem nevezném bántónak. Talán ez is egyfajta karakter? Ami érdekes, hogy mindenféle éjszakai áramkör nélkül is teljes értékű hangja van egészen halkan is, köszönhetően a túlméretezett, és válogatott alkatrészeknek, no meg a stabil toroid trafónak.

Ez az az erősítő, amit nem kell lecserélnünk, ha fejlesztéseket akarunk elvégezni. Minél jobb dolgokkal etetjük, vagy minél jobb hangfalakat kötünk rá, minél jobb kábeleket használunk annál jobban szól. Erre kell összpontosítani a leginkább.

A zenei tesztelést komoly zenével kezdtük.

A Jazz szerelmeseinek kedvezünk, amikor a Legends Of Jazz - Showcase felvételét indítjuk el. Brilliáns kép, és hang. Az elején nem semmi fejeket mutatnak. Messziről sugárzik róluk az "Only music" életérzés. Teljesen elborult mindenki, de saját műfajában épp ezért kiemelkedő. A hang lehet több csatornás Flac kiterjesztés is, mely a HD hangsávval egyetemben óriási minőség javulással párosul. Olyan jel-zaj viszonyt ér el, hogy ledöbbentem. Kiváló a dinamika, és nagyfokú természetessége. Csendes, nincs alapzaja, és valami olyan átütően közvetíti a zenét, amit csak egy komoly kihangosításon élhetünk át. A basszusgitár, és a nagybőgő pengetése egy pillanatra sem hozza zavarba a rendszert. Az egyen hangszerek hangja tökéletes egyensúlyban van. Igazi referencia lemez ez ehhez az erősítőhöz. Nem véletlenül jeleztem, hogy a készülékünk roppantmód igényli a minőségi dolgokat, mert amikor ilyen hangokat kap, akkor szeretünk bele. Ekkor változik meg az ember ízlése, és kezd el gyári lemezeket hallgatni minőségi lejátszókon. Észbontóan jó tud lenni.

Andrea Bocelli következett. A térleképzés itt a DTS végett nem olyan pontos, mint ahogy ezt megszokhattuk a Flac után, de az ereje így is szembeötlő. A Denon az Audyssey rendszerével itt jobban teljesített. A mély-közepes színezett hangjával jobban a szívembe lopta magát. Nem tudok mit kezdeni a túlságosan realisztikus ábrázolásával, mivel a TV feljebb van a hangfalaktól. Persze ez csak a másik rendszer meghallgatása után érződik. Azért erre sem mondta senki, hogy zavarná.

Keményebb stílussal próbálkozunk. David Foster - Hit Man koncertje következett. A kellően színvonalas, és eltérő stílusokkal színesített koncerten igazi csemege. Michael Buble - Feeling Good száma valami brutálisan robban be. Valahogy úgy ér össze a hangfal, és a szubwooferek hangja, hogy az teljes mértékben egy egységet alkot. Tökéletes a szinkron, nincs még egy ezredmásodperc késése sem. Ezzel sok gyártó évek óta küzd, ki kisebb, ki nagyobb sikerekkel, vagy csalásokkal, de összehozta. Szintén a megépítésből adódó technikai fölény, és a nyers erő oldotta meg a feladatot, ugyanis semmilyen hangszínszabályzó nem tudta elrontani a végeredményt.

Celine Dion DTS-es hangsávú Las Vegas-i koncertje sem volt most olyan zavaró. Ebből a hirtelen felindultságból vezérelve Adele - Albert Hall lemezét kezdtem el hallgatni, amit már számtalanszor lehúztam a süket hangmérnök miatt. Dicsérni most sem fogom, de némi magyarázatul szolgál ezzel az erősítővel. A hangja még mindig karcos, de némileg hallgathatóbb, mint az idáig tesztelt erősítőkkel. Így, hogy fizikailag kerestük meg a hangfalak legjobb helyét, így kevésbé emel rá egy-egy frekvenciára az épület akusztikája, ezért lehet jobb az eredmény. Ez szintén igazolja talán a fenti Audyssey rendszeres felvetéseket. Ettől függetlenül a következő tesztben firtatni fogom még ezt a felvetést. Az most vagy egy Onkyo TX-NR828-as, vagy egy Marantz SR7007-es készülék lesz.

Rossznak semmiképp nem titulálnám a 651R hangját, de valahogy az akusztikánk végett még sem köt le igazán. Nem tudok más magyarázatot adni rá, minthogy nem érzem azt, hogy annyira közel állna hozzám, pedig minden részletében azt sugallja, hogy ez a jobb. Hallgatnom kell még egy kicsit, hogy ezután a színezettebb hangú soron következő erősítők miként hatnak majd rám, ránk.

Áttértünk a mozihangjára.

Nem sokat finomkodtunk, mert kapásból az Éli könyve című film utcai lövöldözős részéhez léptünk. Ez a jelenet rádöbbentett arra, hogy a Marketingesek sok mindent félre magyaráznak. Szerintem ők sosem beszéltek az erősítő tervezőjével. Próbált ő mindenféle utalást tenni a moziszobába való felhasználási módokról, de nem hittek neki, pedig kellett volna. Ennél realisztikusabb, és erőteljesebb pisztolylövést idáig egyik erősítő sem produkált. Sodródunk az eseményekkel, inden apró nesz a zsigereinken keresztül hat ránk, még ezeken az olcsó hangfalakon is. Brutális. Talán ez a legjobb jelző rá. Nem akar loudnesszesen látványossá tenni semmit, egyszerűen az erősíti ki teljes sávszélességgel, amilyen jelet kap. Szintén a megépítés kap dicséretet.

Avatar:

A film elején kissé kimozdul az ember a fotelből, mivel rongybabaként húzza magával az embert az 5 hangfal. A center hangja kissé nyers. Érezni, hogy komolyabb centerre vágyik a cucc. Hiába a két szub, igényli a fizikai méreteket. Aki használt már nagy centert, az tudja, miről beszélek.

Beletekerek.

Ikran megszelídítése következik. A szárnycsapások valódi védekezésről tesznek tanúbizonyságot. Érezni lehet, hogy a lény valóban menekülni próbál. Az ember pulzusa kissé magasabban ver, mivel az adrenalin hasonló képen árasztja el a szervezetünket, mint ha egy utcai verekedés szemtanúi lennénk. Talán ezt mondják hiteles ábrázolásnak?

A beszéd hang a film közben végig mozis. Nem akar rátelepedni a film effektjeire, de azért kellőképp érthető.Itt is megjegyezném az alacsony hangerő melletti egységes hangképet. Sok ember számára ez fontos, hiába az első számú vadászterülete a moziszoba.

Ismét egy kissé csendesebb jelenethez lépünk. Itt a térleképzés minősége a kérdéses. Naná, hogy az éjszakai szexjelenetről van szó, hisz az otthonfánál ugye "a kívánságból ima lesz, és néha teljesülnek is" Nos, a srácnak bejött az élet. Minden kis apró nesz, nyögés, sóhaj úgy hat ránk, hogy végül megkívánjuk a lányt. Végül persze a "most már egy vagyunk Jake" szóra felriad főhősünk. Tudomásul vette, hogy nincs menekvése. Itt minden férfitársam együttérzéséről tesz tanúbizonyságot.

Az érzelmesebb részek után ismét rombolás következett. Az otthonfa ledöntése. A rész elején minden kötelezően teljesítendő feladatot teljesítette. Az apróbb kiegészítő hangoknál viszont realisztikusabb volt az eddig hallottaknál. A végén a fa recsegése, és összeroppanása viszont hozott némi újdonságot. Utoljára a Marantz elő végfok mutatott hasonlókat a KEF XQ szettel, de az ugye kb. 4-5 szerese a mostani rendszernek. Persze egy az egyben párhuzamot nem vonnék, csak megjegyeztem, hogy a 400eFt alatti erősítők ilyet még nem mutattak ezekkel a hangfalakkal, pedig erőteljesen ezek okozzák a jelenlegi korlátokat.

A Pi élete 50. percében majd szívinfarktust kaptunk. A tigris a testünkön keresztül vetődik rá a hiénára, majd végez vele. Azt ezt követő jelenetek is hátborzongatóak vele. Utoljára élőben hallottam ekkora orgánumot egy tigristől. Az ilyet nem felejti el az ember, és ez több mint hiteles volt. Mozira itt nem volt ezidáig ütősebb erősítőnk.

Sztereóban is a legjobbak között van a BS244-es Elac-al. Egységes erősítő modulja révén szinte ugyanazt a hangzásképet nyújtja, mint moziban, de persze jócskán kifinomultabb eszközökkel. Mind ez a hangfalnak köszönhető. Az Aviano-n történő hallgatózás mélytartományban hoz előrelépést. Sztereóban ugyanis sokkal vehemensebb az erősítő, így nem igényli a mélysugárzó használatát.

A beépített jó minőségű DAC-ja sok esetben előrelépés jelenthet egy hagyományos CD lejátszóhoz DAC-jához képest, amennyiben van annak digitális kimenete.

Gyengébb minőségű sztereó erősítőkkel partyban van, sőt, teljesítményben felül is múlja azokat.

Komolyabb sztereó erősítőket azért nem ver meg, ahogy egyetlen más házimozi erősítő sem teszi, mivel nem annyira levegős, pozicionált a hangja.

Nem is nyúznám tovább, inkább levonnám a következtetéseket.

Ez egy remek gép. Aki nem a szolgáltatásokat, és logókat szeretne vásárolni, az egy olyan gépet kap relatív olcsón, amire hosszú távon számítani lehet hangilag. A megvásárolt logók, és szolgáltatások ugyanis egy moziteremben a semmi martalékává válnak. Hiába a sok beállítási lehetőség, ha a valódi hatást nem hozza el. A hálózati lejátszást egy médialejátszóval meg lehet oldani ma már egész olcsón, így ez nem marad kérdőjelként ez sem a levegőben.

Igaz, igényei vannak, úgymint megfelelő tér (Beleértve a jó akusztikát), és minőségi hangfalakat, lejátszót, de ha a kapott eredményt vesszük alapul, akkor belépünk abba a megelégedett Cambridge Audio táborba, ahol a kislánnyal egyetemben büszkén viseljük majd az ilyen fekete pulóvert.

Mindezzel azt szeretném sugallni, hogy pontosan ezért nem tudom mindenkinek ajánlani minden körülmények közé, mert Önhibáján kívül kelthet csalódást. Remélem ebben a nem éppen rövid cikkben sikerült úgy tálalnom ezt a készüléket, hogy az átadja a tudása legjavát minden előnyeivel, és hátrányaival. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor sok örömet szerez majd a leendő tulajdonosának.